a ciklusok ciklusa - cseberből vederbe (PART 1)

2010.11.13. 11:57 fifty-fifty

a ciklusok ciklusa - cseberből vederbe (PART 1.)

 

Különböző csapdák vannak, a felmelegedésért például az üvegház effektust előidéző hő-csapda a felelős, a sok hő csak áramlik befelé, de kimenni már nem tud. Magyarország is egy csapda, egy olyan zuga Európának, ahol különböző áramlástani okokból kifolyólag a durva, diktatórikus hatalomgyakorló törzsek, hordák, seregek megtapadnak, s többé nem távoznak, és frissibe, zsenge formájában elnyomnak mindent, minden életet, ami sarjadni akar.

 

1945 április 4, a felszabadulás napja - amit egy idő után már inkább úgy neveztünk, hogy a szovjet csapatok bevonulásának napja. Ami '45-ben felszab, az '47-ben már megszállás, amely révén egy gyarmat lettünk. 2010 április, a Gyurcsány-rendszer vége, hurrá. A győztes csapatok azonban a győzelem után nem pakolták el a fegyvereket, sem az egyenruháikat. A választások második nagy csatája után pedig már a kalasnyikovjaikat is kipakolták az asztalra, a sáros csizmás tappancsaik mellé.

 

Oké, ilyen metaforákat könnyű gyártani, ennek már 98 és 2002 között ráéreztünk az ízére, és a fidesz-szimpatizánsok nyilván ugyanúgy egy-egy legyintéssel intézik el az ilyen gondolatainkat, mint az övéiket az mszp-s kollégáik, mondván, ez csak egy fideszes duma. Mindkettő óriási hiba. Ezzel együtt, a metafora stimmel, bár ne stimmelne.

 

Embertömegek éltek frusztrációban, életüket, boldogulásukat, kibontakozásukat gátló, elnyomó, elfojtó erők hatása alatt az utóbbi 8 évben. E tömegeknek egy része azonban nem azért küzdött és küzd, hogy végre vége legyen ennek az elnyomásnak, hanem azért, hogy most ők lehessenek az elnyomók, vagy az elnyomók barátai. Nem békét akarnak, hanem bosszút - és azzal intézik el, hogy háborúban is bevett szokás, hogy egy város bevétele után meghirdetik a szabad rablást és a szabad nemi-erőszakot. Németországban 2 millió német lányt erőszakoltak meg a szovjet katonák, pontosan ez történik most nálunk is. A fidesz szabadjára engedi a mögöttük 8 éven keresztül felsorakozott a kisebb és nagyobb Kubatovokat, valamint az karriervágytól hajtott hardcore kádereket, hogy tekintsék sajátjuknak, tekintsék szabad prédának azt, ami előttük hever, hogy szolgálják ki magukat, kedvükre.

 

Bár egy mszp-szimpatizáns számára e szavak nyilván a valóságot tükrözik, mégis feltesszük a kérdést, a tárgyilagosság érdekében: nem túlzás így fogalmazni?

 

Lássuk csak ...

 

Mielőtt konkrét példákat vennénk, roppant fontos felfigyelnünk egy jelenségre, amit LMP-s (és pozitív értelemben infantilis :)) szóhasználattal simán narancsuralomnak is nevezhetünk .. és ami itt volt, már az elmúlt 4 év során is, csak nem figyeltünk rá, mert egyrészt vidéken volt, ahol értelmiség ritkán fordul meg érdemben (egyebek közt ennek köszönhető a jobbik előretörése, hogy az értelmiség az elfogadhatatlan módon "cigány bűnözés"-nek nevezett problémakört és szindróma-együttest képtelen volt még csak megfogni is, nemhogy megvizsgálni, és valami megoldásfélét felmutatni). Egyrészt vidéken volt megfigyelhető, másrészt, ami megfigyelhető volt, az nagyon nagyban hasonlított arra, ami Budapesten történt, a Demszky Gábor- és Hagyó vezette Budapesten.

 

Vidéken pontosan ugyanaz jött létre, mint itt Budapesten, egy csak "fordítva", mert vidéken a másik hadsereg uralkodott, nem az mszp-szdsz, hanem a fidesz-kdnp (amit kdnp-fidesz-ként kellene írni, hogy az analógia pontos legyen, hiszen a fidesz, ha belegondolunk, ugyanolyan intellektuálisan domináló párt, mint az szdsz, adott egy nagy nem-urbánus tömeg, amit a modern gondolkodású, világot látott "fiatalok", a divatos ruhákat viselő, divatos szófordulatokat alkalmazó pestiek dominálnak, lásd a fidesz egy színleg keresztényként viselkedő párt, mint ahogy színleg kisgazdának és szélsőjobbosnak is mutatják magukat - mi ez, ha nem egy mimikri, amely révén a farok csóválja az ebet?:))

 

 

Hogy mi jött létre vidéken? Egypártrendszer. Ha érvényesülni akarsz, okosabban teszed, ha együtt mozogsz a rendszerrel, a rendszer uraival, akik mint Vladimir Harkonnen és a bestiális Rabban, pökhendien és tobzódva, teleszájjal, és egy szelet húst még e tobzódás közben is a kezükben cipelve és tele szájjal csócsálva ... élvezik az uralmukat. Azt, hogy bármit megtehetnek, mert az ország szabad prédaként a lábuk előtt hever.

 

Vidéken már az elmúlt 4 év során is érvénysült ez a narancsuralom, de a jelenleginél akkor még szoftosabb formában, hiszena választásokon minden szavazatot be akartak söpörni.

Röghöz kötött emberek, akik az önkormányzatoktól függnek, munkanélküliségtől sújtott területeken, nem fognak szembe menni a rendszerrel, mert akkor a kiközösítés automatikusan lejátszódik semmi perc alatt, és a kispolgári létből irány az elszegényedés lejtője. Mennyi az esélye, hogy egy tantestületben, ahol a gyermekek oktatása, nevelése helyett a pletykák, intrikák tüze izzik 24/7-ben, a következő elbocsátások során ne egy "nem-fideszes" legyen az áldozat? Menyi az esélye, hogy ha egy "nem-fideszest" "elengednek", a többiek nem fogják úgy gondolni, hogy a döntés rendben van?

 

Arról, hogy vidéken mi zajlott, fogalmunk sincs, mert olyan ez, mint a gulyás-kommunizmus, közelről csakis jóllakott, friss gulyás-bajuszos, pirospozsgás embereket látsz - másokat nemcsak nem mutat a kamera, de nincsenek is ott. A vidéki narancsuralmat indirekte lehet megfigyelni, például úgy, hogy bekapcsolod a kábeltévét, és megvárod,hogy mit látsz. Mondjuk egy polgármestert, aki épp interjút ad a tévének (akik technikailag tőle kapják a fizut, a megélhetést, a mindennapi kenyeret), mondjuk egy templomban. Hol máshol? Derék hívő ember, nem igaz? Miért ne adjon ott interjút, ahol éppen van, a templomban. A kisvárosok és a vidék mindig kemény helyek egy diktatúrában, mert a morál mindenhatóvá válik, szociális statáriummá. Vidéki polgármester, mondjuk karácsonykor, mondjuk mit csinál? Süteményt osztogat az embereknek, hol, a templomnál, meg a főtéren. Erről a kari-tatív akcióról pedig élőben közvetít a helyi kábel - illetve nem élőben, hanem felvételről, s a vágók gondosan kiválasztják, melyik derék polgárt vágják be, amit a sütit elfogadva a polgármester-elvtárstól, köszönetet mond.

 

Vajon milyen szintű oknyomozó újságírás folyik illetve folyhat egy ilyen vidéki kisvárosban?

 

Semmilyen. Zéró. Abszolúte semmilyen, sőt, még inkább az oknyomozás inverze az, ami folyik: az erőszak békés örvendezés formájában történő preventív ünneplése (inkább tapsolsz egy-egy percet, mint dideregsz egy életen át kitaszítva, ellehetetlenítve). Vidéken azért is kiközösítenek, hogy nem a helyi kiskirály kocsmájába mész be inni (kiközösít = megveret).

 

A slusszpoén pedig az, hogy amint megnézi valaki, hogy egy-egy fideszes (vidéki) önkormányzat konrkétan milyen intézkedéseket hoz, hogy konkrétan milyen politikát folytat, azt fogja tapasztalni, hogy semmi különbség ahhoz képest, amit egy mszp-s önkormányzat folytatna ugyanott (vagy folytat máshol). Ugyanaz a hűtlen kezelés, ugyanaz a hozzá nem értés, ugynaz a gazdagabbak érdekeinek kiszolgálása.

Oké, egy különbség van, és ez a korrupció és a lopás. Ezt a különbséget, ezt a világot (országot) jelentő különbséget óriási hiba lenne vitatni ...
DE ... gondolkodjunk időben. A fideszre ma nem jellemző a korrupció, a lopás, a hűtlen kezelés. Demszky Budapestje sem az volt még 1994-ben vagy 1998-ban, mint mondjuk 2006-ban, a Hagyó éra,a szabad rablás bevezetésének hajnalán. A fidesznek e téren ma még jók a referenciái, ám a totalitárius hatalomgyakorlás, az oknyomozó újságírás, a civil és egyéb ellenállás hiánya szükségszerűen egy korrupt rendszert fog eredményezni, ugyanolyat, mint az mszp uralkodása eredményezett. Vagy, ha nem ugyanolyat, akkor másmilyent, az is elég, ha a számlákat rendesen kifizetjük, de cserébe a demokráciánknak lőttek. Akkor nem vagyont privatizálunk el, pazarlunk el, teszünk pénzzé, hanem életet, életminőséget, szabadságot - amiért derék magyarok életüket adták jópárszor, és itt nemcsak hősi halottakra gondolunk, hanem egész életükben kitartó emberekre, akik nem mentek el, és itt maradtak, és életfogytig tartó szabadságvesztésüket töltik, de ellenállóként, börtönlázadóként, Európának e csapdájában, ahol egyszer megállt az idő.


Az mszp számára 2006-2010 a tuti balhé ciklusa volt - a fidesz számára ez 2010-2014. Különbség? Ami ma különbségnek látszik, az inkább csak fáziseltolódás. Amikor pedig arra gondol valaki, hogy megérdemelték a győzelmet, mert amit a Gyurcsány-hadsereg művelt, az nyomorba és romokba döntötte az országot - óriásit téved. Nem a fidesz érdemelte meg a győzelmet, hanem Magyarország érdemelte meg, hogy Gyurcsányékat leváltsák, leváltsuk. Ugyanúgy, ahogyan 1945-ben is megérdemeltük a felszabadulást, és mi érdemeltük meg a felszabadulást, és nem a szovjet hadsereg a megszállást.

Mit lehet tenni? Nincs kiút a csapdából?

De van. A kettős mérce eltörlése, illetve az, hogy egy kormányt ne "a másikhoz" hasonlítsunk, hanem önmagában véve, abszolút értékében tekintsük, mennyire jótékony vagy kártékony éppen. Eleve: nincs is olyan, hogy a másik. Amíg egyikben és másikban gondolkodunk, minden egyes gaztettre, durva húzásra lesz magyarázat és mentség is - "a másik oldal" hasonló húzása. És így tovább. ON & ON. Soha nem azzal foguk foglalkozni, ami éppen történik, hanem azzal, ami 4 éve történt, amire a jelen történéseit jogos bosszúként fogjuk értelmezni.

 

Egy durva arc, egy helyi maffiózó a csapatával bemegy egy kávézóba, néhány embert megütnek, és a földre küldenek, párat még a mennyezetbe lőnek, és az élet megy tovább, a kávézó tulajdonost váltott. Később, egy szezon múlva egy (másik) helyi maffiózó bemegy ugyanoda a csapatával, egy fokkal keményebb lesz az átvétel, a választási küzdelem, több kárt fognak okozni, több ember fog vérző fejjel a földön feküdni, de aztán a mennyezetbe lőnek párat, és megint minden megy tovább - a kávézó tulajdonost váltott ismét.

Ami az embereket illeti. Megtehetik, hogy kávéházi életük élvezése helyett (gyanánt) azon vitatkoznak egymással, hogy melyik társaság a jobb, és csoportokra oszlanak, táborokra. Megtehetnék azonban azt is, hogy más kérdést vetnek fel. Például azt, hogy elfogadhatónak tartják-e, hogy maffiózók uralkodnak a kávézóban, ami az övék (közösségi ház) ? Ez már más lenne, ez már nem lenne olyan egyszerű kérdés, mert ebben mindenki egyetértene - ezért jobb elkerülni, legalább is a tradicionális magyar önsorsrontás ezt diktálja. Az, hogy "a kettő" közül melyik "a jobb" önmagában egy csapda. Miért kellene az általuk kínált menüből választani, miért kellene elfogadni, hogy ez a két választási lehetőségünk van ?
Lehetne más is a politika, példának okáért. Persze nehezen jön létre egy-egy új politikai erő, mert ha újat tudnak, a két régi párt, "a két párt" nagy halak módján megpróbálja felzabálni őket, magába olvasztani, és ha nem sikerül, akkor elkezdik másolni őket, ahova az újak lépnek, ők is mindig oda fognak lépni (lásd, idén mindenki ZÖLD pártként kampányolt, nemcsak a ZÖLD LMP, de a VÖRÖS szegfűs, MSZP is). Sőt, alternatívaként akár maguk is létrehoznak vagy futtatnak egy-egy kispártot, lásd centrum vagy az MDF, ami 2006-ot megnyerte nekik.

 

El kell felejteni ezt a kétpártrendszert, mert ez valójában egypártrendszer. Az aktuális felszabadító csapatok (önkény)uralma, ami kezdetben mindig euforikus élmény, aztán azonban átmegy horror show-ba, ámokfutásba.
 

We (have to) come 1 ...

or ... folyt köv ...

 

.
.
.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fifty-fifty.blog.hu/api/trackback/id/tr534937122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása