Az un. "Forradalom a Szavazófülkékben" (F.A.SZ.) áprilistól októberig immár olyan mitikus eseménnyé lett avatva, amilyenre példáért nem a sark közértbe, de a szocialista-, kommunista diktatúrákba kell visszamennünk. A mindössze egy pillanatból álló dicső forradalom azonban sokkal inkább emlékeztet egy felszabadulásra, amikor a nép átadja az ország kulcsát - az újonnan bevonult viktoroknak. Az új Fidesz-kormány nem egy forradalom élére állt, hanem e dicső pillanat, a legújabb felszabadulásunk lökéshullámain szörfözött be a hatalomba, megállíthatatlan szökőárt formázva ...
Vajon meg lehet-e állítani? És vajon hogy néz ki az az ellenerő, amely megállíthatja? És mi az,amit valójában meg kell állítani?
Az október 3-ai "I Love AB" LMP-s tüntetés
kétségkívül új idők kezdete. A magyarok újra útkereszteződéshez értek, de életükben talán először értelmes döntést fognak tudni hozni, mert előttük lebeg a múlt sötét emléke. Ma ismét 1947-et írunk, sőt, '48-at. Már megint. A rossz arcok uralmának vége, hurrá, lehet örülni: felszabadulás van. Már megint. Örültünk 1990-ben is, és 1994-ben is, és 2002-ben is. Ez az "öröm" azonban gyorsan hervadó virág, és amint az "új" erők átvették a hatalmat, és kezdődnek a dolgos hétköznapok, az emberek arcáról úgy fagy le a mosoly, ahogyan egy dominó-tömegen hullámzik végig a "mindenki a földre" parancs. Mi történik itt? Mi történik velünk?
Sajnos, ki vagyunk szolgáltatva saját kiszolgáltatottságunknak. Szalai Erzsébet, a demonstráció egyik szónoka arról beszélt, hogy a magyarok vonzódnak a rendpárti diktatórikus hatalomhoz, és hogy ez a szegénység és amiatt van, amit például az elmúlt 4 év során művelt az uralkodó hatalom. Beszéde megvilágító előadás is volt egyben. Megértettük, hogy az emberek rendet akarnak - és megértettük azt is, hogy rossz helyen keresik, egy rossz berendezkedésben, amelyben az új viktornak mindent szabad.
Schiffer András forradalmi gondolattal vitte barikádra a népet: nincs többé kettős mérce. Ő is visszautalt a 2006-os rendőri brutalitásokra, és az azt övező demokratikus válságra, amelynek a jelenlegi helyzet egyenes folyománya, és (nem konkrétan ezekkel a szavakkal) kihangsúlyozta, nem engedhetjük meg magunknak a kettős mércét, sem a 2006-os időszakkal, sem a mostanival kapcsolatban. Csak egy mérce van.
Kiemelte, mennyire durva, hogy a Fidesz, akik a népszavazás intézményének oly sokat köszönhetnek, illetve akik a népszavazás intézményét oly lelkesen védték, most ellene fordulnak, csak úgy, mint az Alkotmánybíróság intézménye ellen, amit az elmúlt 20 év többé kevésbé tiszteletben tartott.
Elmondta, hogy az AB befenyegetése már akkor is sötét folt marad, durva precedens, amely a hatalmi intézmények, és általában az állami intézmények viselkedését csúnyán módosíthatja, de legalább is ott fog lebegni a szemük előtt minden konfrontáció alkalmával, hogy a Fidesz nem fogad el NEM-et válaszként, és bármikor az alkotmányosság, a jogállam torkának eshet a 2/3-ával, hogy az akaratát keresztül vigye.
Schiffer felhívta figyelmet, hogy elérkezett a részvételi demokrácia kora - amivel kapcsolatban a tüntetésen elhangzó szónoklatok, mint élvonalbeli helyzetelemzések és programadó gondolatok arról is meggyőztek minket, hogy nemcsak diktátoroknak, de egy beígért, a horizonton meglebegtetett 'rend' érdekében passzivitásba süppedő bólogató népnek sincs helye. A nép fel kell, hogy fogja az érdekét, és Schiffer András mint jogvédő kiemelte, hogy (szemben a közhiedelemmel) az alkotmánybíróságra leginkább az embereknek, a hétköznapi embereknek van szükségük, illetve, hogy az AB az, amire az embereknek leginkább szükségük van :) Mert az AB az, amely megvédi az embert a hatalomtól, amely előidézi/megvédi a demokráciát. Ne feledjük, az alkotmány társadalmunk DNS-e, nem szabad hagyni, hogy csak úgy módosítsák, hogy úgy kezeljék, mint valami aktuális kormányrendeletet ... a DNS módosítása durva szövődményeket idézhet elő - rákot ... láttunk már ilyet ...
Az I Love AB! tüntetés nem egy fidesz-elleni tüntetés volt, és végképp nem olyan, mint amiken 1998-ban vehettünk részt, például a rádió előtt. Ez itt most a kormány elleni tüntetés volt, de csak inkluzíve, valójában a durva, nem demokratikus, gátlástalan hatalomgyakorlás ellen tüntettek ... - varázsütésre feltartóztatva a cunamit, amit a legutóbbi felszabadulás indított be ...
Az I Love AB! egy alakuló gyűlés volt, egy új korszak kezdete, egy új értelmiség alakulása, az újfajta (részvételi) demokrácia debütációja ... Szalai Erzsébet és Kőszeg Ferenc egyaránt a liberális értelmiség rendszerváltó, alapító tagjai, mindketten felhívták a figyelmet az MSZP-től való örök szeparáció vitális szükségére. Ugyanúgy, ahogyan Schiffer és Szalai egyaránt kiálltak a TB-privatizáció ellen...
Azaz, az eredeti liberális (nem mintha létezne másmilyen) értelmiség eredeti prominensei az MSZP-SZDSZ korszakot, mint valami fertőzött területet leválasztva indították el az új szezont, az új korszakot, az egymércés részvételi demokrácia korszakát, amelynek 2 legfőbb szentsége az AB és az AB-ért tüntető emberek ... akik megállíthatják, és feltehetőleg már meg is állították a narancsuralmi cunamit ...
A rendezvény végén az R.E.M Orange Crush c. számát játszották :)
(az LMP fel fogja tenni a honlapjára a videó-felvételeket, érdemes a beszédeket meghallgatni, az elhangzott gondolatokat - lévén, hogy meglehetősen lelkesítőek- itt csak hellyel-közzel pontosan sikerült idézni)
_____________________________________
Este a híradókban folyton be volt vágva Lendvai Ildikó meg Mécs Imre, mint a tüntetés 2 résztvevője - (annak ellenére, hogy a szónokok maximálisan elhatárolódtak, szembefordultak az MSZP-vel és az MSZP utolsó 4-8 évével) ... nem volt ez más, mint a régi rendszer (a jobb- és baloldali, egymást váltó kettős mércék rendszere) egyik utolsó, szánalmas és kétségbeesett próbálkozása ...
mindenesetre maximálisan elgondolkodtató, hogy mind a kormányközeli hírtévének, mind az előző kormányhoz közeli médiumoknak, pl. az RTL-nek vagy az index.hu-nak egyaránt az az érdeke, hogy amikor értelmiségről, baloldalról esik szó, akkor az LMP-t az MSZP-vel és az előző 8 évvel közösséget vállaló baloldalként, értelmiségként aposztrofálják - ami gonosz rágalom ...
.
.
.
